Az ősz ajándéka a csipkebogyó
Csipke, csitkenye, hecsedli: ezek mind a csipkebogyó, pontosabban a vadrózsa (Rosa canina) gyógyhatású áltermésének népies nevei.
A termést kedvező élettani hatásai miatt az emberiség régóta használja gyógynövényként, és élelmiszerek alapanyagaként is.
Maga a növény néhány méter magas, tüskés cserje, amit jól ismerhetünk kirándulásainkról.
A termést érett, kemény állapotában célszerű begyűjteni, és a legjobb, ha frissen kiszárítjuk. Készíthető belőle tea, szörp, lekvár, mártás, sőt leves is. Sosem szabad forró vízben áztatni, mert a melegtől elveszíti C-vitamin-tartalmát. Márpedig ez a legnagyobb értéke, a csipkebogyó ugyanis az egyik legjobb C-vitamin-forrás. Ezenkívül található benne B-vitamin, flavonoidok, karotinoidok, savak és pektin is. - Forrás: Béres Egészség
Tudtad-e?
Továbbá csipkebogyóból liszt is készíthető, amely ínséges időkben szükségeledelként szolgált, háborús körülmények között sokan házilag is kenyeret vagy pogácsát sütöttek belőle. Jelenleg a csipkebogyóliszt a reformkonyha egyik népszerű alapanyaga, fehérjét, szénhidrátokat, rostanyagokat és csekély mértékben sót is tartalmaz.